>A &ksysguard; egy folyamatkezelő és rendszermonitorozó program, mely hálózaton keresztül is használható, és a <application
>top</application
> legtöbb szolgáltatását is tartalmazza.</para
></abstract
>
<keywordset>
<keyword
>KDE</keyword>
<keyword
>KSysGuard</keyword>
<keyword
>folyamatfigyelő</keyword>
<keyword
>top</keyword>
<keyword
>ps</keyword>
</keywordset>
</bookinfo>
<chapter id="introduction">
<title
>Bevezetés</title>
<para
>A &ksysguard; a &kde; folyamatkezelője és teljesítményfigyelője. Kliens-szerver architektúrára épül, mely lehetővé teszi távoli gépek monitorozását is. A grafikus felületen az adatforrások (ún. érzékelők) adatai többféle formában jelenhetnek meg. Az érzékelők adatai általában egyszerű számértékek, de akár összetett táblázatos adathalmazok is lehetnek. Mindegyik érzékelőhöz többféle megjelenítő rendelhető. A megjelenítőkből munkalapokat lehet összeállítani, melyek egymástól függetlenül kezelhetők, elmenthetők, visszatölthetők. Ebből látható, hogy a &ksysguard; akár nagyobb gépcsoportok felügyeletének ellátására is használható.</para>
</chapter>
<chapter id="usingtheksysguard">
<title
>A &ksysguard; használata</title>
<sect1 id="getting-started">
<title
>A kezdeti lépések</title>
<para
>A &ksysguard; elindítható a KDE főmenüből (a <guimenuitem
>KSysGuard folyamatkezelő</guimenuitem
> menüponttal, a <guimenu
>Rendszer</guimenu
> menüben), vagy a parancsértelmezőben kiadott <command
>ksysguard</command
> utasítással.</para>
<para
>A &ksysguard; főablaka tartalmaz egy menüsort, opcionálisan egy eszköztárt és egy állapotsort, egy érzékelőlistát és egy munkaterületet. Első indításnál csak a saját gép érzékelői látszanak (<guilabel
>localhost</guilabel
> néven), továbbá 2 üres munkalap a munkaterületen. Ezek az alapbeállítások.</para>
<para
>Ezek az alapbeállítások megfelelnek az átlagfelhasználó igényeinek. A szakemberek és a rendszergazdák igényeinek azonban ezek nem minden esetben felelnek meg, ezért a program kialakításánál igyekeztünk a maximális rugalmasságra törekedni.</para>
</sect1>
<sect1 id="the-sensor-browser">
<title
>Az érzékelőlista</title>
<para
>Az érzékelőlistában fastruktúrába rendezve jelennek meg az érzékelők és a regisztrált gépek. A fastruktúra ágai kinyithatók és összecsukhatók. Mindegyik érzékelő a gép egy megadott jellemzőjét méri.</para>
<sect2 id="connectingtootherhosts">
<title
>Csatlakozás más gépekhez</title>
<para
>Más géphez kapcsolódni a <guimenu
>Fájl</guimenu
> menü <guimenuitem
>Csatlakozás más géphez</guimenuitem
> menüpontjával lehet. Megjelenik egy párbeszédablak, melyben meg lehet adni a távoli gép nevét és ki lehet választani a csatlakozás módját. Az alapértelmezés az <application
>ssh</application
>-n keresztüli kapcsolódás. Választható továbbá az <application
>rsh</application
> (Remote Shell) vagy a szolgáltatás-mód. Kattintson az <guibutton
>OK</guibutton
> gombra a csatlakozás végrehajtásához. Ezután rövidesen megjelenik a távoli gép érzékelőlistája.</para>
<para
>A kapcsolat létrehozásához szükség van a <application
>ksysguardd</application
> nevű programra. Ezt fel kell telepíteni, majd az alábbi két mód egyikében el kell indítani.</para>
<variablelist
> <varlistentry
> <term
>Szolgáltatás-mód</term
> <listitem
> <para
>A <application
>ksysguardd</application
> elindítható a rendszer indulásakor <guilabel
>szolgáltatás</guilabel
>-módban a <parameter
>-d</parameter
> paraméter megadásával. Ebben az esetben csatlakozásnál ki kell választani a szolgáltatás-módot a <application
>ksysguard</application
> ablakban. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy ilyenkor a távoli folyamatokat nem lehet kilőni, a prioritásokat nem lehet megváltoztatni a <guilabel
>folyamatkezelő</guilabel
>vel és a hálózati adatforgalom sem lesz titkosítva.</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
>Parancsértelmező-mód</term
> <listitem
> <para
>Ebben a módban a <application
>ksysguardd</application
> indítását csatlakozáskor a <application
>ksysguard</application
> végzi el, de biztosítani kell, hogy annak elérési útja szerepeljen a <envar
>PATH</envar
> változóban. Sajnos az ssh nem dolgozza fel a <filename
>.profile</filename
> konfigurációs fájlt, ezért a normál <envar
>PATH</envar
> beállítás nem elég. Ehelyett egy alapértelmezett <envar
>PATH</envar
> értéket használ a program, pl. ezt: <parameter
>/bin:/usr/bin</parameter
>. A KDE általában nem ezekbe a könyvtárakba van telepítve, ezért létre kell hozni egy fájlt a saját könyvtárban. A fájl neve <filename
>environment</filename
> legyen, és a rejtett <filename
>.ssh</filename
> könyvtárba kell kerülnie. Részletes leírás az <application
>ssh</application
> dokumentációjában található. A fájlnak egy az alábbihoz hasonló sort kell tartalmaznia:</para
> <screen>
<userinput
>PATH=/bin:/usr/bin:/opt/kde/bin</userinput>
</screen
> <para
>feltéve, hogy a <application
>ksysguardd</application
> program elérési útja <filename
>/opt/kde/bin/ksysguardd</filename
>.</para
> <tip
><para
>Az <application
>ssh</application
> használatakor érdemes leellenőrizni, hogy a saját <filename
>identity.pub</filename
> fájl telepítve van-e a távoli gépre és a távoli gép kulcsa regisztrálva van-e a helyi gépen. Ennek kipróbálásához elég kiadni egy parancsértelmezőben az <command
>ssh <option
>távoligép ksysguardd</option
></command
> utasítást. Ha válaszként a <application
>ksysguardd</application
> üdvözlete jelenik meg, akkor minden rendben, adja ki a <userinput
>quit</userinput
> parancsot.</para
></tip
> </listitem
> </varlistentry
> </variablelist>
<note
><para
>Egy megjegyzés szakembereknek: a <application
>ksysguardd</application
> kisméretű program, mely csak a libc programkönyvtárral van összelinkelve. Ezért olyan gépeken is futtatható, ahol a &kde; nincs telepítve, például szerverként használt gépeken. Ha a csatlakozási módnál az egyéni parancsot választotta, azt a parancsot is meg kell adni, amely a távoli gépen elindítja a <application
>ksysguardd</application
> programot.</para
></note>
</sect2>
<sect2 id="disconnecting-hosts">
<title
>A kapcsolat bontása más gépekkel</title>
<para
>Ha bontani szeretné a kapcsolatot egy géppel, válassza ki a böngészőlistában a gép nevét majd kattintson a <guimenu
>Fájl</guimenu
> menü <guimenuitem
>A kapcsolat bontása</guimenuitem
> menüpontjára. Ha a távoli gép néhány érzékelője még használatban van, az érintett kijelzők szürke színűvé válnak, és az adatok frissítése nem folytatódik tovább.</para>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="the-workspace">
<title
>A munkaterület</title>
<para
>A munkaterület munkalapokból áll. Válassza az <guimenuitem
>Új</guimenuitem
> menüpontot a <guimenu
>Fájl</guimenu
> menüből új munkalap létrehozásához. A megjelenő párbeszédablakban meg lehet adni a munkalap nevét, méreteit és az adatok frissítési időközét. Egy munkalap bezárásához kattintson a <guimenu
>Fájl</guimenu
> menü <guimenuitem
>Bezárás</guimenuitem
> menüpontjára. A módosításokat a program elmenti a munkalap fájljába. Ha a munkalap még nincs elmentve, akkor a program bekéri a fájl nevét. A munkalap rácsszerűen elrendezett cellákból áll.</para>
<para
>A munkalap mindegyik cellájába helyezhető egy kijelző, melyhez egy vagy több érzékelő tartozhat. Az érzékelőlistából egyszerűen át lehet húzni az érzékelőket a kívánt cellákba. Ha az érzékelőhöz többféle kijelző választható, megjelenik egy választási menü, melyben ki lehet jelölni azt, amelyiket használni szeretné. Bizonyos kijelzők egynél több érzékelő adatait is képesek kezelni. Ennek eléréséhez egyszerűen több érzékelőt kell áthúzni a kiválasztott cellába az érzékelőlistából.</para>
<para
>A munkalapok tulajdonságainak módosításához kattintson a <guimenu
>Szerkesztés</guimenu
> menü <guimenuitem
>A munkalap beállításai</guimenuitem
> nevű menüpontjára. A megjelenő tulajdonságablakban megadható a lap mérete (a sorok, oszlopok száma) és a frissítési időköz. Ez az időköz lesz érvényes a munkalapon található összes olyan kijelzőre, amelynél be van jelölve <guilabel
> menüpontjával lehet az általános stílusbeállításokat megváltoztatni, majd az új stílus érvényesíthető az aktuális munkalapra.</para>
<para
>Ha rákattint egy kijelzőre a jobb egérgombbal, megjelenik a hozzá tartozó kontextusmenü. Ebben meg lehet változtatni a kijelző tulajdonságait, el lehet távolítani a munkalapról, meg lehet változtatni az adatfrissítés módját és időközét, ill. felfüggeszthető és újraindítható a folyamatos frissítés.</para>
<sect2 id="signal-plotter">
<title
>Kijelző</title>
<para
>A kijelző feladata az érzékelők adatainak folyamatos megjelenítése. Ha több érzékelő is megjelenik, akkor az értékek különböző színekkel fognak megjelenni. Ha a kijelző elég nagy, egy rács is megjelenik, mely az értékhatárokat mutatja. Alapértelmezésben az értékhatárokat automatikusan kiszámolja a program a megjelenítendő értékek figyelembevételével. Meg lehet adni rögzített megjelenítési intervallumot is. Ehhez a tulajdonságablakban ki kell kapcsolni az automatikus számítást és be kell írni a két konkrét értéket.</para>
</sect2>
<sect2 id="multimeter">
<title
>Digitális kijelző</title>
<para
>A digitális kijelző számokként jeleníti meg a kijelzők értékeit. A tulajdonságablakban meg lehet adni egy alsó és egy felső korlátot. Ha a mért érték kikerül a megengedett tartományból, a kijelzőn más színnel jelennek meg a számok.</para>
</sect2>
<sect2 id="process-controller">
<title
>Folyamatkezelő</title>
<para
>A folyamatkezelőben lehet áttekinteni a futó folyamatokat. A lista bármelyik oszlop szerint rendezhető, elég rákattintani a kívánt oszlop fejlécére. </para>
<para
>A folyamatoknál az alább felsorolt tulajdonságok jelennek meg. Nem mindegyik jellemző érhető el mindegyik operációs rendszerben.</para>
<variablelist
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Név</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamatot elindító program neve.</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>PID</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamat egyedi azonosítója.</para
></listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>PPID</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamat szülőjének a folyamatazonosítója.</para
>A folyamat tulajdonosi csoportjának azonosítója.</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Állapot</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamat állapota.</para
></listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Felh%</guilabel
></term
> <listitem
> <para
>A folyamat terhelése a felhasználói szinten (százalékban).</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Rendszer%</guilabel
></term
> <listitem
> <para
>A folyamat terhelése a rendszerszinten (százalékban).</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Prio.</guilabel
></term
> <listitem
><para
>Végrehajtási prioritás.</para
></listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Vm-méret</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamat által összesen felhasznált virtuális memória mennyisége (KB).</para
></listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>VmRss</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamat által felhasznált összes fizikai memória (KB-ban).</para
></listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Bejelentkezés</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamatot elindító felhasználó neve.</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
><guilabel
>Parancs</guilabel
></term
> <listitem
><para
>A folyamatot elindító parancs.</para
></listitem
> </varlistentry
> </variablelist>
<para
>A folyamatlista alatt négy nyomógomb található, ezek funkciója balról jobbra haladva:</para>
<sect3 id="the-tree-view">
<title
>A <guibutton
>Fa</guibutton
>-nézet</title>
<para
>A fa-nézetben láthatóvá válik a folyamatok közötti kapcsolat. Ha az A folyamatot a B folyamat hozta létre, akkor azt mondjuk, hogy B az A szülője, az A pedig a B alfolyamata (vagy gyermeke). Ez a viszony jól ábrázolható egy fastruktúrában. Az <emphasis
>init</emphasis
> folyamat áll a struktúra csúcsán, az összes folyamat közvetlenül vagy közvetett módon annak az alfolyamata.</para>
<para
>Ha nem akar törődni egy folyamathoz alfolyamataival, csukja össze a csomópontra kattintva azok fastruktúráját. Újabb kattintásra ismét megjelenik az alfolyamatok struktúrája.</para>
</sect3>
<sect3 id="the-process-filter">
<title
>A folyamatszűrő </title>
<para
>A folyamatszűrővel lehet a folyamatok egy részét kizárni a megjelenítésből. Csak a megadott típusú folyamatok jelennek meg a listában. A következő kategóriák egyike választható: minden folyamat, csak a rendszerfolyamatok, csak a felhasználói folyamatok vagy csak a saját folyamatok.</para>
</sect3>
<sect3 id="therefreshbutton">
<title
>A <guibutton
>Frissítés</guibutton
> gomb </title>
<para
>Ezt a gombot megnyomva lehet azonnal felfrissíteni a folyamatlistát.</para>
</sect3>
<sect3 id="thekillbutton">
<title
>A <guibutton
>Kilövés</guibutton
> gomb </title>
<para
>A kijelölt folyamatokat egy gombnyomással ki lehet lőni. Az úgynevezett <errorcode
>SIGKIL</errorcode
> szignált küldi a folyamatokhoz a program, melynek hatására azok futása azonnal befejeződik. A folyamatok nem mentett adatai ilyenkor elvesznek, ezért csak indokolt esetben használja ezt a lehetőséget!</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="bargraph">
<title
>Oszlopdiagram</title>
<para
>Az értékek folyamatosan frissített oszlopdiagram formájában is megjeleníthetők. A tulajdonságablakban meg lehet adni a megjelenítési intervallumot ill. egy felső és egy alsó korlátot. Ha az érték kikerül a megengedett tartományból, a megjelenítés más színnel fog történni (a riasztási színnel).</para>
</sect2>
<sect2 id="sensorlogger">
<title
>Érzékelőnaplózó</title>
<para
>Az érzékelőnaplózó nem jeleníti meg az értékeket, hanem egy fájlba írja őket dátum- és időinformációval ellátva. Mindegyik érzékelőhöz meg lehet adni egy alsó és egy felső határértéket a tulajdonságablakban. Ha a figyelt érték kikerül ebből a tartományból, akkor az érzékelőlista megfelelő bejegyzése más színnel fog megjelenni, és a program eseményt generál a <application
>knotify</application
>-on keresztül.</para>
</sect2>
<sect2 id="logfile">
<title
>Naplófájl</title>
<para
>A naplófájl-monitor egy fájl tartalmát tudja folyamatosan megjeleníteni (pl.: <filename
>/var/log/messages</filename
>). A tulajdonságablakban megadható egy reguláris kifejezésekből álló lista, melyeket a program megpróbál illeszteni a fájl tartalmához. Ha valamelyik kifejezés illeszkedik, a program egy <application
>knotify</application
> (KDE eseménykezelő) eseményt fog generálni. </para>
</sect2>
<sect2 id="listview">
<title
>Listanézet</title>
<para
>A listanézet táblázatos formában tudja megjeleníteni bizonyos érzékelők adatait.</para>
</sect2>
</sect1>
</chapter>
<chapter id="credits-and-licenses">
<title
>Köszönetnyilvánítások és licencek</title>
<para
>A &ksysguard; fejlesztését és karbantartását jelenleg Chris Schläger (<email
>cs@kde.org</email
>) végzi. A &ksysguard; a <application
>KTop</application
>-nak, a KDE 1.x folyamatkezelőjének továbbfejlesztése. A <application
>KTop</application
> elkészítésében közreműködtek:</para>
<itemizedlist
> <listitem
><para
> A. Sanda (<email
>alex@darkstar.ping.at</email
>)</para
></listitem
> <listitem
><para
> Ralf Mueller (<email
>ralf@bj-ig.de</email
>)</para
></listitem
> <listitem
><para
> Bernd Johannes Wuebben (<email
>wuebben@math.cornell.edu</email
>)</para
></listitem
> <listitem
><para
> Nicolas Leclercq (<email
>nicknet@planete.net</email
>)</para
></listitem
> </itemizedlist>
<para
>A &Linux;on kívül az alábbi platformokra készültek eddig átiratok:</para>
<itemizedlist
> <listitem
><para
> FreeBSD: Hans Petter Bieker (<zerium@traad.lavvu.no>)</para
></listitem
> </itemizedlist>
&underFDL;
&underGPL;
</chapter>
<appendix id="installation">
<title
>Telepítés</title>
<sect1 id="how-to-obtain-ksysguard">
<title
>A &ksysguard; megszerzése</title>
&install.intro.documentation;
</sect1>
<sect1 id="requirements">
<title
>Követelmények</title>
<para
>A &ksysguard; lefordításához legalább &kde; 2.0 és Qt 2.2.x szükséges. Az összes szükséges programkönyvtár és a &ksysguard; is letölthető innen: <ulink url="ftp://ftp.kde.org/pub/kde/"
>ftp://ftp.kde.org/pub/kde/</ulink
>. </para>
<para
>A kliensprogram a &kde; által támogatott összes platformon fut. A háttérszolgáltatás az alábbi &UNIX; rendszerekben működik:</para>
<variablelist
> <varlistentry
> <term
>&Linux; 2.x</term
> <listitem
><para
> A <application
>ksysguardd</application
> működésének előfeltétele, hogy a &Linux; kernelben be legyen kapcsolva a <filename
>/proc</filename
> fájlrendszer. Az összes korszerű &Linux; disztribúcióban ez alapértelmezésben így van.</para
> </listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
>FreeBSD</term
> <listitem
><para
>A <application
>ksysguardd</application
> program talajdonosának a <systemitem class="groupname"
>kmem</systemitem
> csoportnak kell lennie, és a programot 'setgid' módban kell indítani.</para
></listitem
> </varlistentry
> <varlistentry
> <term
>&Solaris;</term
> <listitem
><para
></para
></listitem
> </varlistentry
> </variablelist>
<para
>Dolgozunk a program más platformokra való átírásán. Hálásan fogadunk minden segítséget.</para>
